The Living Environment of the Nobility and upper Middle-class in Pest-Buda during the Second Half of the 19th Century
DOI:
https://doi.org/10.53469/jsshl.2024.07(03).21Keywords:
Château, Apartment, Aristocracy, Nobility, Intellectuals, Living space of women and children, Daily lifeAbstract
The 19th century was a very important century in the history of Hungary. A series of significant historical events that happened in the latter half of the 19th century, all had a profound impact on the Hungarian nation, especially on the daily lives of people living in Pest-Buda. In this paper,, I have chosen to focus on the nobility and upper middle-class living in Budapest (Pest-Buda before 1873), hoping to analyze their daily lives through an examination of their living environment in the second half of the 19th century.
References
Anna Fábri, Hétköznapi élet Széchenyi István korában. Budapest: Corvina Kiadó; 2009.
úri: dzsentri, derived from the English word gentry. These people call themselves the "úri középosztály" to highlight their noble lineage and distinguish themselves from the middle class of non-noble origin.
Richard Vörös was born into a German family that had assimilated into Hungarian culture. For more details, please see: Sándor Nagy, "Vadhásasság" Pesten - válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládjának története a 19-20. században. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; 2023.
Ibid. Nagy 2023, p.32.
Eleonóra Géra - Andor Mészáros, Társadalom, életmód, mentalitás Magyarországon (1790-1918.) Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2021.
Noémi Szécsi - Eleonóra Géra, A budapesti úrinő magánélete. (1860-1914.) Budapest: Európa Könyvkiadó; 2016.
Alexandra Schmal edit., Levelek az Andrássy-házból (1864-1869) - Egy angol nevelőnő levelei. Budapest: General Press Kiadó, 2007.
J. Csaba Fekete, A magyar főúri paloták és európai előképeik diszpozíciója a 18–19. századi városi környezetben. In: Építés – Építészettudomány, 2021, 49(3–4), p. 289–328.
Gábor Gyáni - György Kövér, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest: Osiris Kiadó; 2006.
Vasárnapi Ujság - 37. évfolyam, 8. szám, 1890. február 23.
F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302. In: Tanulmányok Budapest múltjából, 27. (1998). 1998. P 193 - 304.
Ibid., Fekete 2021, p.312.
Ibid., Fekete 2021, p.305.
"..a német színházba nagyon könnyű eljutni, ki sem kell lépnünk az utcára, van egy folyosó, amely a palotából egyenesen a páholyba vezet, egy perc alatt átmehetünk." The theater mentioned here began operating in 1787 and is located within Buda Castle. Ibid., Schmal 2007, p.310.
Ibid., Schmal 2007, p.206.
Ibid., Schmal 2007, p.238.
Ibid., Schmal 2007, p.208.
Ibid., Schmal 2007, p.318.
Ibid., Géra-Mészáros 2021.
Ibid., Schmal 2007, p.184.
Ibid., Schmal 2007, p.208.
"Az úgynevezett gyerektraktust, tehát a gyerekek háló-, játszó- és tanulószobáit és étkezőhelyiségeit ugyancsak ezen a szárnyon rendezték be az első emeleten, amely elhatárolódott a keleti szárny többi részétől, mintegy külön világot alkotva. Tőszomszédságában lakott, ugyancsak az első emeleten a mindenkori nevelő- és oktatószemélyzet, kényelmesen és nagy szobákban." Lajos Károlyi, Élmények, visszapillantások. Székesfehárvár: Fejér Megyei Levéltár and the author; 1998.
"A nyugati szárny számomra, majd két testvérem, húgom és öcsém számára is a felnőttek valamiféle rejtélyes világát jelentette, akiket gyerekkorunkban aránylag ritkán kereshettünk fel. " Ibid., Károlyi 1998, p.12.
Odescalchi Eugénie (1987): Egy hercegnő emlékezik. Budapest: Gondolat Kiadó; 1987. p. 19.
Ibid., Schmal 2007, p. 270.
Ibid., Schmal 2007, p. 270.
"[Fräulein von Wendeler] Többet jelentett számunkra nevelőnőnél: nemcsak tanított, de a barátnőnk is volt. Minden problémát meg lehetett vele beszélni, és mindent megérdett." Ibid., Odescalchi 1987, p. 32.
Ibid., Schmal 2007, p.248.
Losoncziné Munkácsi edit., A magyaros arisztokrata nevelés: a gróf Andrássy, a gróf Apponyi és a gróf Zichy család példája, 1848-1867. In: „… szelíd, de szigorú és egyben nagyon igazságos bánásmódban…": arisztokraták nevelése-oktatása magyarországon a XIX–XX. században. p. 9-35. (2017)
Ibid., Schmal 2007, p. 210.
Ibid., Schmal 2007, p. 283-284.
Baji Etelka - Csorba László: Kastélyok és mágnások. Budapest: Panoráma; 2006. p. 31.
Horváth Hilda: Contributions to the history of Hungarian art collection at the beginning of the century: the 1907 Budapest amateur exhibition. Art History Bulletin; 42. (1993). 1993. 27. footnote.
Óhidy Viktor. (2007) Főúri lakáskultúra Magyarországon a dualizmus időszakában. Ph.D. Thesis, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest.
Géza Buzinkay, A középosztály lakásideálja. In: edit, Glatz Ferenc. Társadalom- és művelődéstörténei tudományok 10., Polgári lakáskultúra aszázadfordulón. Budapest: MTA Történettudomány Intézet; 1992. 13-27.
"Saját szemmel láttam őt hazajövetele előtt 2 órával az ablakon keresztül Braitzner [sic] Emma Dohány utcai lakásán fényes étvággyal elkölteni vacsoráját, úgy viselte magát a vacsoránál, mint valóságos házigazda, mint a férj szokott nejével szemben, és midőn ő nevetve, örvendezve ült ágyasa és törvénytelen magzatai körében, nem is sejtette, hogy felesége az egésze jelenetnek szemtanúja." Quoted from: Ibid., Nagy 2023, p. 7.
Annamária Vigh, Egy polgárlakás Budapesten. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 27. Budapest: Budapest Történeti Múzeum; 1998. p. 77–83.
Hilda Horváth, A Janny és a Zlamál család otthonai és tárgyai - polgári lakáskultúra a 19. század utolsó harmadában. In: Tanulmányok Budapest múltjából 33. Budapest: Budapest Történeti Múzeum; 2007. p. 37-58.
Ibid., Vigh 1998, p. 78.
Eszter GÁBOR, Budapesti villák. A kiegyezéstől a századfordulóig. Budapest: Városháza; 2001.
Emese Gyimese, Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában. Budapest: Keskeny és Társai 2001 Kft.; 2019
OSZK Kt. VII/141/44-45.
Gárbor Gyáni, Polgári otthon és enteriőr Budapesten. edit, Glatz Ferenc. Társadalom- és művelődéstörténei tudományok 10., Polgári lakáskultúra a századfordulón. Budapest: MTA Történettudomány Intézet; 1992. p.27-60.
"Ha gyermekszobát kell választanunk, térjünk el a régi rossz szokástól, amely gyermekszobául rendesen a lakás legkisebb legelrejtettebb zugát jelölte ki, és válasszunk egy nagy, jól szellőztethető, világos és lehetőleg utcai szobát. Óvakodjunk különösen azon kis udvarra néző, rendesen nagyon is kis szobáktól, amelyekben a levegő a legügyesebb szellőztetés dacára sem lehet jó, az alulról föláramló szennyezett levegő miatt." A gyermekszoba. In. Uj Idők, 1900-01-14, No. 3. p. 55-56.
Ibid., Szécsi - Géra 2016, p. 230.
Ilse Meister, Az Új Idők Illemkódexe, Bába És Társa Kft; 2010. (Új Idők, edited by Ferenc Herczeg, was a significant weekly magazine in the first half of the last century. Subscribers at the time received Új Idők Illemkódexe, published by Singer and Wolfner. The current publication is a modern language adaptation of the book originally released in 1930.)
Ibid., Gyimese 2019,
Ibid., Gyáni 1992, p. 43.
Ibid., Gyáni 1992, p. 47.
Ibid., Gábor 2001, p. 13.
Ibid., Szécsi-Géra 2016, p. 263.
"[…]Nálunk vendégekben nincs hiany, allig van nap, hogy 3-4 vendeg ne lenne nalunk […] Márika névnapját nagy dáridóval ültük meg, volt vagy 10 darab vendég, s millyen volt az ebéd csupa crémeck, hacheé pastétomokból állott, volt 2 üveg csampagnei, 2 bor tokaji, s asztali bor." Ibid., Gyimese 2019, p. 144-145.
Ibid., Gyimese 2017, p. 55.